Oldalak

2013. február 23., szombat

Pippa inspirációs nyereményjáték


Sokat gondolkodtam, hogy milyen játékot hirdessek. Végül arra jutottam, hogy legyen most a kreativitásé a főszerep. Pippás idézetekhez, borítóhoz, vagy akár a könyv hangulatához kapcsolódó fanart műveket várok.
Néhány ötlet, hogy legyen kiindulópontotok: várok saját fotókat, képeket, képkollázsokat, zenelistákat, saját készítésű videókat. A lényeg, hogy kapcsolódjanak a sorozathoz! :)
A műveket kérlek töltsétek fel valahova (pinterest, tumblr, blog, Fb – itt figyeljetek, hogy nyilvános legyen az adott kép –, videó esetén youtube) és csak a linkeket küldjétek el nekem a lenti űrlap segítségével.
Fontos: jelentkezni az alábbi űrlap segítségével tudtok, hogy könnyen figyelemmel követhessem és visszakereshessem a beérkező műveket. Többször is kitölthetitek az űrlapot, illetve egy kitöltésnél több linket is megadhattok.
Pippa Floridában

Határidő: március 24. éjfél. :)

A nyertes választhat vagy egy ropogós példányt A napszemű Pippa Kennből, vagy egy picinyke idézetet a második Pippás könyv jelenlegi prológusából, melyet képeslapon küldök el egy Pippás könyvjelző kíséretében.

Segédanyagok:
1. Az első ötven oldal a könyvből
2. Pippa Kenn sorozat Pinterestes képgyűjteménye (kéretik új képek után nézni;))
3. Molyos idézetgyűjtemény

Egyéb segítség:
1. Flickrcc-n olyan képek között böngészhettek, melyek a creative commons jogok jegyében felhasználhatóak. :) (A weboldal a flickrről olvas be olyan képeket, melyeknél a szerzők nem az "all rights reserved" rubrikát jelölték be.)
2.A Picasa programmal kollázsokat készíthettek és könnyen feliratozhatjátok képeiteket. Borzasztóan egyszerű program, a betűtípusokat pedig wordből olvassa be (betűtípus-gyűjtemények: itt, itt és itt.).
3. A Pippás könyvcím betűtípusa: Andalus


Remélem velem tartotok! :)

2013. február 10., vasárnap

Gondolathármas: a kezdőmondatokról

A háttérben egy ideje szervezésbe fogtunk Helena Silence-szel és Zakály Vikivel, hogy útnak indítsunk egy közös rovatot. A jövőben havi rendszerességgel bejegyzést írunk egy-egy íráshoz, írói úthoz/tapasztalatokhoz kapcsolódó témáról. Reméljük velünk tartotok! :)
A kezdőmondatok témája foglalkoztat egy ideje, a Facebook csoportban már felmerült egyszer, és ígértem egy bejegyzést, melyet most ebben a rovatos formában olvashattok. Ráadásul nem csak az én véleményemet, hanem egy csapásra hármunkét. Feltétlenül nézzetek be Vikihez és Helenához!

A bejegyzésben összegyűjtöttem néhány olyan linket, amik hasznosak lehetnek minden írópalántának. Maggie Stiefvater cikkei mindig egy kicsit többet jelentenek számomra; az alábbiak is segítettek, hogy kialakítsam a saját módszereimet és formáljam a szemléletemet. Ezekből fordítottam Nektek néhány gondolatot.
Itt is megjegyzem, hogy szerintem nem szégyen kutakodni a neten írástechnikai anyagok után, sőt, egyenesen kívánatos. Rengeteg kérdés felmerül az emberben írás közben – még több kétely –, és a környezetünkben a legritkább esetben tudunk csak segítséget kérni. Érdemes a kedvenc szerzők blogjaira ellátogatni, és a writing címkék alatt kutatni. Rengeteg gondolatébresztő anyagot lehet találni.
Na de: első mondatok.

"Az „első mondatozás”-t a külföldi kreatív írás tanfolyamokon gyakran tanítják. Egy szerkesztőnek novella esetén 2-3 bekezdés, regény esetén 2-3 oldalnyi türelme van egy új szerzőhöz. Ez alatt dönti el, hogy megéri az időt rászánni a műre vagy sem.
Milyen a jó nyitás? Konkrét és figyelemfelkeltő."
Az első mondatok szerepét nem feltétlenül kell túlmisztifikálni – rágörcsölni végképp nem szabad. Ahogy a fenti idézetben is olvashatjátok a szerkesztő (és szerintem az olvasó is) nem csupán a legelső mondat alapján dönti el, hogy az adott történetet tovább olvassa vagy sem, van erre még néhány mondatnyi idő. De. A jó kezdőmondat remek eszköz, hogy a szerző az első pillanattól kezdve megragadja az olvasó figyelmét, illetve lerakja a jelenet, és az egész történet alapkövét. Az első mondatok/bekezdések/oldalak esetében még fontosabb, hogy minden egyes szónak és gondolatnak legyen célja. 

Maggie Stiefvater egy évvel ezelőtt egyedülálló kezdeményezést indított, és néhány amerikai YA szerzővel karöltve összehasonlítottak egy-egy nyers kézirat részletet a végleges, szerkesztett változatukkal. Maggie az alábbiakat írta a kezdőmondatokról.
"The first line, to me, is about the purpose of the scene; the mood I’m trying to set; the “mission statement” for the chapter. Edges — the first and last sentences of chapters, paragraphs, novels — are incredibly important for the work they do in the reader’s subconscious." 
"Az első mondat a jelenet céljáról szól, felvezeti a hangulatot és az adott fejezet kulcsgondolatát. A "szélek" – a fejezetek, bekezdések, regények első és utolsó mondatai – hihetetlenül fontos szerepet töltenek be az olvasó tudatalattijában."
"There's one other very important aspect of a first page, and it's the first line. A great first line can hook a reader, set mood, introduce character, and start the conflict rolling all in one. Not all first lines do this. And they don't have to. But they should set the tone. "
"Van még egy nagyon fontos aspektusa az első oldalnak, és azon belül is a legelső sornak. Egy remek kezdőmondat képes megragadni az olvasót, hangulatot teremt, bevezet egy karaktert, és elindítja a konfliktust. Nem minden első mondat teszi ezt, és nem is kell mindnek. De a hangszínt mindenképpen meg kell alapoznia."

A saját konkrét példám Pippa.
A Pippás könyv tágabb kezdő jelenete pofonegyszerű: gondterhelt apuka szülinapi meglepetésreggelit készít a lányának, felviszi neki és aztán beszélgetnek. Jó választásnak tűnt – és végül a szerkesztést is túlélte – egy teljesen átlagos cselekedetsorba beleszőni olyasmit, amit csak Paul tudott, Pippa nem; megvillantani a túlzott elővigyázatosságát, aggodalmát, keserűségét, lefektetni a világ legalapvetőbb szabályait, megmutatni Pippát az apja szemszögén keresztül.
A történet ezzel a mondattal kezdődik:
"Gesztenyekenyér-illat és fanyar kenőolajszag keveredik a konyhában."
Ez a kezdőmondat nem tartozik a legextrább megoldások közé, de működőképes. Ellentétre épül,  enyhe feszültség van benne – ami Paul aktuális lelkiállapotát is tükrözi, ő maga is így érzékel –, ráadásul a gesztenyekenyér nem megszokott, ahogy sokunknak a kenőolajszag sem jut eszébe a konyha szóról. Ez máris kérdéseket vethet fel a világról, illetve ad egy szaglásra épülő hangulati képet. Még egy apróság: a szerkesztetlen változatban "Finom" szóval indult a mondat, de aztán lemetszettük onnan. A kenyérillat finom, ezt az olvasó magától is tudja, ráadásul a jelző sem túl erős vagy elég konkrét. Hiányzik onnan? Aligha. :)
Te meg tudod fogalmazni, hogy miért pont az lett a kéziratod kezdőmondata, ami?

Hogy ne maradjatok feladat nélkül, igen egyszerű letesztelni, hogy melyik nyitójelenet izgalmas, melyik lassú számotokra, illetve melyik nyitómondatot tartjátok érdekesnek. Érdemes a kedvenc könyveiteket levenni a polcról, kritikus szemmel elolvasni az első oldalt, és megfogalmazni, hogy milyen hatással volt rátok, miért tetszett, vagy éppen miért nem. Ezek alapján pedig a saját kéziratotok nyitójeleneteit is át tudjátok gondolni. Ez egy jó régi gyakorlat, egyszer én is nekiestem a kedvenc könyveim kezdéseinek.
  • Miben hasonlítanak ezek az első oldalak?
  • Mi húzott be a sztoriba?
  • Kit mutat be? A főszereplőt? Mellékszereplőt? Helyszínt?
  • Van benne párbeszéd?
  • Van benne akció?
  • Hogy néz ki az oldal? Hosszú bekezdések vannak rajta? Esetleg rövid mondatok?
  • Még egyszer: miként állnak ezek össze, hogy megnyerjen magának a történet?
  • Felmerül valamilyen kérdés az első oldalon? 
  • Az első mondat miként kapcsolódik a könyv többi részéhez?
Maggie azt írja, hogy sokáig a "kiváló" nyitást egy szuper párbeszédből és adrenalin serkentő akciójelenetből építette fel, mígnem rájött, hogy sokszor ezek teljesen jelentéktelenek az olvasónak, hiszen nem kötődik a még ismeretlen karakterhez, és nem számít neki, hogy az él vagy hal. Ehelyett az olvasót érdemes megfogni egy ki nem mondott kérdéssel, amiért újra és újra lapozni fog.
Remélem tudtam egy kicsit segíteni. :)
A végére pedig egy apró újdonság. A második Pippás könyv kezdőmondata továbbra is titkos, de az első Börjés mese jelenlegi nyitómondatát minden további magyarázat nélkül idebiggyesztem:
"Börje Fitchner skatulyavilága varjútollaktól feketéllett."

Irány Helena és Viki bejegyzése, ha még nem jártál náluk! :)

2013. február 1., péntek

Ha Pippa belépne az ajtón...

Semmit sem vártam a Stranger than Fiction (Felforgatókönyv) című filmtől. Egy igen átlagos fickó, Harold, elkezdi hallani az életét narráló mesélő hangját. Lassan rádöbben, hogy milyen unalmasak a mindennapjai, mennyire nincs benne senki és semmi, és elindul a változás, no meg persze a saját halála felé vezető úton. Szuper film, legalábbis engem pont jókor talált meg.

Amiért leginkább írok erről az egészről az egy bizonyos jelenet, amit alább beillesztettem. (Magyarul itt megnézhetitek ezt a részletet, 1:14:20-nál kezdődik. :)) A lényeg, hogy Harold végre összerakja a képet, hogy a narráló hangja a nagyon is hús-vér Emma Thompson által alakított szerzőé, aki minden főkarakterét kinyírja a könyvei végén. Harold kideríti Karen telefonszámát, felhívja őt, aztán találkozik vele személyesen is.
Pontosan! Az író és a karaktere személyesen találkoznak. Hát nem fantasztikus? :D


Persze rögtön eszembe jutott, hogy én mit csinálnék, ha Pippa egyszer csak betoppanna az ajtón. Ilyen nyomorultan reagálnék, mint Karen? Vagy a nyakába borulnék? Vagy Pippa rám támadna azért sok rútságért amit vele műveltem, vagy inkább megköszönné a jó dolgokat? Vagy könyörögne, hogy változtassak a történetén?
Fura kérdések, fura helyzet. :)
A lényeg: nézzétek meg a filmet, ha még nem láttátok. Érdemes! :)