2014. június 15., vasárnap

A viharszívű Mya Mavis - Prológus

Mya Mavis
Néhány héttel korábban


A sápadtak fehér folyama úgy önti el a kolóniát, mint a kiömlő tej.
Kiválnak a házakat ellepő porfüggönyből, szürke felhőt húznak maguk után, lábuk csupa seb a törmeléktől. Dühösen ordítanak, hangjuk visszaverődik a háztetőkről, talpuk csattan a kiüresedett utcák jeges kövén. Az utcai szolárlámpák fénye gyertyalángként reszket a sötétben…
A lyuk majd’ tíz lakóház széles a falon. Remeg a föld, ahogy sok tíz tonna törmelék zuhan a peremutca házaira. Cseng a fülem a fémcsikorgástól, a beton roppanásától, és mintha egyszerre kitörne vagy száz ablak. Feltárul a kinti erdő kopasz lombszintje, majd a felkavarodó betonpor eltakarja a leomlott falszakaszt…
Egy lány megragadja a vállamat. Sárga a szeme…

Felriadok. Nagyokat lélegzem, míg a földes avarillat megnyugtat. A mennyezetről sűrűn fonott levélkígyók lógnak. A levelek már kiszáradtak, de még érzem rajtuk az ősz illatát. Anya szerint a természetes anyagok segítenek a jelenben maradnom, ha lidérces álomból riadok.
A kolónia falak nélkül olyan lenne, mint kagyló, amelyet nem véd héj. Felsejlik előttem az álombéli magas lány, akit a valóságban sosem láttam korábban. Kenn-szeme sárga és szigorú, akár a ragadozómadaraknak. Jobb szemöldöke forradásban folytatódik, végigsiklik a halántékán a füle tövéig. Íjat tart kezében, és nem idegen számára a fegyver, mintha őrszem lenne.
Megborzongok, ahogy a jövőrészletek és az álombéli lárma elhomályosul. Hamarosan hiába próbálok majd szabadulni tőlük, belém égnek, ott lesznek velem minden percben, amíg a valóságban bekövetkeznek. Megdörzsölöm vállamat, még mindig érzem a lány ujjait.
Felülök az ágyban, a szoba hűvöse megcsapja izzadt hátamat. Az utcai szolárlámpák fénye hosszú árnyékokat rajzol a falra. A LED-égők erőtlenül pislákolnak, a szolárakkumulátorok már majdnem lemerültek. Hamarosan kopogtat a hajnal. 
– Csak álmodom! – suttogom az üres hintaszéknek, ahol anyának kellene ülnie.
Anya nem válaszol. Sosem válaszol. Hangját már csak a kápolna előtt hallom, de talán az sem több a szél susogásánál.
Álomnak kell lennie. Nem kezdődhet újabb jövőciklus, hiszen a lány nem él itt a kolónián. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem is fog. A szeme árulkodó, talán Hazel vagy Phil jövőbeli lányát látom. A lányt Pippának hívják. Az álom elején egyre csak ismételgetem a nevét, de hiába könyörgök, hogy várjon, elrohan előlem. Meg kell kérdeznem Hazeltől, hogy viszonyul a Pippa névhez.
Senkinek sem mondhatom el, hogy évtizedek múlva tényleg leomlik a fal. De nem most fog megtörténni, nem a közeljövőben.
– Csak álom! – suttogom, és homlokomra szorítom kezemet, mintha így bent tarthatnám a gondolatot a fejemben.
Nem győzöm meg magamat, a Mavis-átok sosem hazudik. Visszafekszem, orromig húzom a takarót, a juharleveleket számolom a füzérben. Már szendergek, amikor az egyik levélkígyó megrázkódik, levelei egymáshoz simulnak, pikkelyes páncéllá erősödnek. A kígyó tekergőzik a plafonon, kitátja méregfogas száját, lebukik, felém, felém… Behunyom szememet, és a rémálmot választom a káprázat helyett.
Mert most az egyszer álom volt, nem látomás.
Álom, nem látomás.

16 megjegyzés:

  1. tök jó alig várom h kezemben legyen a könyv :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a visszajelzést, örülök, hogy tetszik! Én is nagyon várom már, hogy olvashassátok. :)

      Törlés
  2. Gyönyörűen írsz, úgy szeretem. :)

    VálaszTörlés
  3. Érdekesen kezdődik, várom, hogy a teljes regény megjelenjen! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a visszajelzést! (Az ősz pikk-pakk itt lesz. :))

      Törlés
  4. Most aztán teljesen felkeltette az érdeklődésemet. Még, még még akarom! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök neki, a kis részlet máris elérte a célját. ;) Köszi a visszajelzést!

      Törlés
  5. Húú, nagyon izgalmasnak ígérkezik! Már alig várom, hogy megjelenjen, és elolvashassam. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Én is nagyon várom, hogy olvashassátok! :)

      Törlés
  6. Nagyon tetszik. Várom már a teljes könyvet. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök! Köszönöm a visszajelzést! :)

      Törlés
  7. Szia Fanni! :)
    Nagyon várom már az új kötetet, ez a prológus pedig csak jobban húzza az agyam, szóval el is gondolkodtam, jó ötlet volt-e elolvasnom, mert ezután már csak a falat kaparhatom...
    Pippa történetét rögtön megszerettem, már nagyon-nagyon várom a folytatást; imádom, ahogy írsz!
    Dóri
    U.i: Bocsánat az ömlengésért, de szörnyen belelkesedtem

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Dóri!
      Köszönöm a visszajelzést. Nagyon örülök, hogy Pippa története belopta magát a szívedbe, és annak is, hogy a Mya prológus felkeltette az érdeklődésedet. :) Pikk-pakk itt lesz az ősz. :)
      Fanni

      Törlés
  8. Jaj! Teljesen belemerűltem már most! :) Alig várom, hogy megjelenjen! :D

    VálaszTörlés