2019. december 26., csütörtök

Az idei évről és a Szilánkok című történetről

Eltelt majdnem egy újabb év anélkül, hogy írtam volna bármit is.
Ez persze relatív, mert útinaplót, meg instagram posztokat mégiscsak írtam az elmúlt egy évben, sőt, egy új instagram profilt is nyitottam, amelynek a képeit úgy rendezgetem, mintha egy furcsa kiállítás kurátora lennék, és a kreatív energiáimat remekül levezetem ezzel.
De amikor írásról beszélek, akkor történetek elmesélésére gondolok. Ilyesminek is nekiveselkedtem párszor évközben, de a lelkesedésem kérészéletűnek bizonyult minden egyes alkalommal. Rengetegen kérdezitek online és offline, hogy hol van a Pippa sorozat harmadik része. Tudom, hogy sokan nagyon várjátok. Döbbenetes, hogy a moly.hu-n a Pippa könyvet már majdnem kétezren jelölték olvasottként, és több mint ezren csillagozták. Mekkora tér kellene, ha ennyi ember össze akarna gyűlni egy helyen?
A harmadik könyv kéziratát elkezdtem, aztán újrakezdtem és újra. Van egy koncepcióm a történetről és a befejezésről, de nem fejeztem be a megírását. Ennek okai persze összetettek. Nem érzem úgy, hogy soha nem akarnám megírni, de azt sem tudom megmondani, hogy mikorra tudnám befejezni. Egyszerűen csak éppen nem foglalkozom történetek elmesélésével.

Az elmúlt években minden karácsonykor vettem egy képeslapot, és kanyarítottam köré egy rövidke, nem túl boldog, de mégis karácsonyi, amolyan antikarácsonyi mesét. A londoni Victoria&Albert Múzeum boltjának egyik standja már szeptemberben roskadozott a karácsonyi képeslapoktól, és némi tépelődés után egy Beatrix Potter illusztrációval díszített szettet választottam. Az írónő történeteiről nem tudok sokat, leginkább csak azt, hogy egy bizonyos Nyúl Péter a főhőse, és ahogy egyre csak töprengtem a képeslapot nézegetve, hogy Péter vajon mit csinál egy hófödte mezőn a felesége kezét szorongatva, egyre többször gondoltam egy bizonyos Peter Kennre, hogy vajon miért szorongatja a felesége kezét egy hóviharban.
Addig-addig gondolkodtam ezen, amíg végül begépeltem egy kiegészítő történetet – nevezzük így, mert novellának nem novella – Peterről és a feleségéről.
A Szilánkok című kiegészítő történet Peter életéből ragad ki négy pillanatot; a vágyakozástól a veszteségig olvashatunk a számára legfontosabb emberhez fűződő viszonyáról. Mindazoknak szól, akik a Pippa és Mya könyveket egyaránt olvasták már, és visszatérnének egy rövidke történet erejéig Pippa világába. Lesznek benne ismerős jelenetek másik szemszögből elmesélve, és teljesen újak is. Peter nem egykönnyen adja ki a titkait. A blogon már elérhető a történet. 
Jó olvasást kívánok majd hozzá!

3 megjegyzés:

  1. Szia!
    Most olvasom a Pippa Kennt, nagyon tetszik, és tudom, előttem sokan kérdezték már meg, de előreláthatólag van rá esély, hogy a közeljövőben megjelenjen a befejező rész?
    Előre is köszönöm a válaszodat!

    VálaszTörlés
  2. Én is várom a folytatást. :) Tudom, ha nincs hozzá kedv, nem jó nekiülni, de azért tudd, hogy sokan várjuk. Szeretem ahogy és amiről írsz, szeretem a szereplőidet. Gagebe teljesen belehabarodtam. Nagyon szeretnék róla még olvasni.

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Már nagyon régen olvastam a Pippa trilógia eddig megjelent két kötetét, de még mindig újra és újra feljön bennem a gondolat, hogy vajon mikor olvashatom a harmadik, befejező részét. Ennyire könyvet még nem vártam O.O
    Sajnálnám, ha befejezetlen maradna, mivel teljesen magával ragadtak a történetek, a világ, a világvége ilyen fajta elgondolása, de reménykedem, hogy valamikor a jövőben a kezembe vehetem azt a kötetet is :)
    Addig is ihletben termékeny szép napokat kívánok Neked ^^,

    Üdv,
    Izzi

    VálaszTörlés