Mindenkinek nagyon boldog, pihenésben és finom bejglikben gazdag karácsonyt kívánok. Az idei mini antikarácsonyi mesémre, ami a képeslap hátuljára került. :)
Antikarácsonyi mese A térkép, Télapó falujáról a mézesmadzag. Hetekig hótalpaztam a Mézeskalács fogadóig. Odabent pukkadásig tömtem magam tarte-okkal és tortákkal, a manókkal együtt pillecukrot sütöttem a kandallónál, mígnem cukorlázas álomba nem zuhantam. Napok, talán hetek teltek el zabálással és alvással, az emlékeim megkoptak, az időérzékemet elveszítettem, ahogy a magasságom harmadát is. Az éjjel, amikor megszöktem a kánaánból, már manóruhához vettek rólam méreteket. A faluban éjjel-nappal folyt a rabszolgamunka. A manók zsákszámra hordták a kívánságleveleket a postáról az ajándékgyárba gyújtósnak. Rogyadoztak a súly alatt, de a felügyelő manók botozással ösztökélték a lassúakat. Télapó házából szűntelen kiszűrődött a manósikoltozás. Észrevettek, és a karácsonyfa-erdő széléig üldöztek. A torzomborz fenyők között halotti a csend. A hajam jeges, az ujjaim már elkékültek. Hamarosan betemet az örök hó.
Két évvel ezelőtt írtam egy karácsonyi kiegészítő novellát a Mya könyvhöz, amelyből az utóbbi hetekben megosztottam néhány idézetet. Ha bárki lemaradt volna a történetről, akkor ide kattintva elolvashatja a blogon. :)
2017. december 17-én a Könyvmolyképző Kiadó Csillagszóró Könyvkarácsony programjának keretein belül került megrendezésre az Érints meg! antalógia könyvbemutatója, az Alexandra Pódiumon.
Az antalógiába 17 novella került be, közöttük az enyém is, így a bemutatón jó sokan kiültünk, hogy elmondjunk néhány gondolatot a történetünkről. A novellámról ugyan nem az alábbiakat mondtam, de akár mondhattam volna. :)
Az Emléket a fejedből című novellám egy alternatív Budapesten játszódik, ahol beköszöntött a jégkorszak, az emberek hatalmas országbuborékok alatt élnek, ahol manipulálni tudják az időjárást. Az emberek közé vegyülve boszorkányivadékok élnek, akik egykor leigázták az embereket, aztán egymás ellen fordultak, és most kényes egyensúlyban élnek egymás mellett.
Melódia egy nem hétköznapi boszorkányivadék, tudja magáról, hogy hatalmas ereje lehetne, ha megfelelően bírná táplálni, de a hatalomnak olyan ára van, amit nem akar megfizetni.
A húga szóbeli érettségijének a napján nem is sejti, hogy olyan titokra derül fény – amelynek köze van egy bizonyos fiúhoz –, ami miatt többé már nem bírja türtőztetni magát.
Azonban ezek a szereplők és ez a világ sokkal több történetet rejt magában számomra, ez a novella egy előtörténet, egy kulcsfontosságú momentum Melódia és Harmónia karakterének alakulásában. Egyszer majd szeretném megírni a teljes sztorit novellafűzér vagy regény formájában (majd útközben kiderül, hogy melyik formátum passzol jobban).
A bemutató után Helena Silence-szel és On Sai-jal dedikáltunk. Külön öröm volt számomra, hogy néhány Pippa és Mya könyvet is hoztak az olvasók. :) A dedikálás vége felé nagy örömünkre, már nagyon nehezen lehetett Érints meg! antalógiát találni az egész könyvesboltban. :)
És akkor néhány kép a mai szuper eseményről:
A program remekül sikerült, és most már visszatérhetek Pippa3-at írni. :)
Idén, karácsony előtt lesz egy közös dedikálásunk Helena Silence-szel a Könyvmolyképző Kiadó Csillagszóró Könyvkarácsony programjának keretein belül. :) Időpont: 2017. december 17. vasárnap, 14:45
(Előtte bemutatják az Érints meg! antalógiát. Közvetlenül a bemutató után kezdődik majd a dedikálás.) Helyszín: Budapest, Nyugati tér, Alexandra Könyvpalota.
Az Alexandra Pódiumon zajlanak majd a beszélgetések, és egy emelettel lejjebb pedig a dedikálások.
A teljes programot ide kattintva eléritek.
A Pippa könyv befejező részének státusza még mindig ugyanaz (írás alatt áll), de idénre még tartogatok egy meglepetést. Decemberre várható a Könyvmolyképző Kiadó Érints meg! című antalógiájának megjelenése, amelyben helyet kapott az egyik novellám is tizenhat másik mű mellett. :) A következő napokban a Facebook oldalamon biztosan megosztok néhány infót a megjelenés kapcsán. :)
Szerintem a fülszöveg alapján jó kis történetek várhatóak az antalógiában, és amit még nem is említettem, hogy minden novellához tartozik majd egy csodás László Maya illusztráció is. :)
Szerelemfalatkák, lelki cseppek hétköznapokra!
Mit tennél, ha mindig ott éreznéd a bőrödön a lelki társad fizikai sérülését,
és minden életben hozzá vezetne az utad?
Vagy ha boszorkányként el tudnád lopni a húgod arcát?
Milyen érzés lehet szoborként beleszeretni egy élőbe?
Vágytál már méhek közé az első randin, álmodoztál a szerelemről francia utcákon?
A szerelem sokféle: néha érzéki és szenvedélyes, máskor derűs, gyakran keserédes, de mindenképpen csodálatos.
Az antológia első fele a fantázia világába kalauzol el, míg a második fele a valóságban mutatja be, milyen lenyűgöző, ha valaki elrabolja a szíved.
Az Érints meg! pályázat tizenkét nyertes írása.
A kötetet tovább gazdagítják On Sai, Helena Silence, Kemese Fanni, Róbert Katalin és Rácz-Stefán Tibor novellái.
Van benne kánikula, világvége és hűsölő emberek egy Tesco ponty akváriumában.
Így kezdődik: Egy szombati napon tetőzött a kánikula, és a hűvös medencében pancsolva arra gondoltam, hogy kopoltyút növesztek, és a víz alá költözöm. Talán gyanút kellett volna fognom, de azon a héten már-már megzápult az agyunk a hőségtől és a jó ideje tartó médiahisztériától, a világszerte tömegeket megmozgató vízimádástól. Emlékszem, azon a héten a nap ezer wattos mosollyal hevítette a betonplaccokat, és a panelkülvárosok éjszaka is ontották magukból a meleget, mint a kályhában átforrósított téglák télen. Könnyeztek a klímák az erőlködéstől, és ha a hírekben nem éppen a vízimádókról esett szó, akkor a fővárosi vízosztást vagy az ájuldozó néniket mutogatták. Ide kattintva folytatódik. :)
Helenával rapid dedikálást tartunk a Könyvhéten. :) Időpont: június 10. szombat, 15:30-16:00 (igen, tényleg csak fél óra lesz) Helyszín: Budapest, Vörösmarty tér, (Fontos, hogy a kiadónak két standja lesz, és mi a bolti standnál leszünk: Alexandra Value, 15-ös stand). Facebook esemény
Az utóbbi időben volt szerencsém viszonylag sokat utazni, és ezúttal már nem is vittem magammal könyvet, hanem letöltöttem egy jó adag podcastot a telefonomra, bepakoltam egy fülest, és meg is volt a kikapcsolódás a táj bámulása közben.
Talán pinteresten futottam bele először a Writing excuses (Írói kifogások) podcast ajánlóba, és Dan Wells nevét (itthon a Fumax adja ki a könyveit, ismerős lehet tőle a Partials vagy mondjuk a Nem vagyok sorozatgyilkos) felismertem a beszélgető szerzők közül, ezért egy kicsit körbenéztem az oldalukon.
Már a műsor ars poeticája is vicces: fifteen minutes long, because you're in a hurry, and we're not that smart (15 perc hosszú, mivel neked is sietős és mi sem vagyunk annyira okosak), és az valóban igaz, hogy 15 percbe beleférnek, de az kevéssé, hogy nem okosak.
Minden adásban hárman-négyen-öten elegyednek beszélgetésbe egy adott témakör kapcsán, sokszor meglepetés vendéggel, akik vegyesen ismertebb és számomra ismeretlenebb szerzők. Tetszik, hogy egy-egy adásban a feldobott téma boncolgatása mellett mindig van egy könyvajánló, és a végén házi feladat, meg a búcsúzás (Kifogytál a kifogásokból, most irány írni! És tényleg úgy érzem, hogy mennem kéne írni.).
Mostanra már 12 évadnyi anyag érhető el a honlapjukon, és én időben visszafelé haladva szemezgettem a cím alapján engem érdeklő témákból. A résztvevők profi zsánerírók, közöttük többszörösen díjazott is van, vegyesen nők és férfiak, így mindannyian egy kicsit más tapasztalaton alapuló szemszöget hoznak be a beszélgetésbe, és sok esetben konkrét példákkal és magyarázatokkal hozzák közelebb az adott témát a hallgatókhoz. Elmesélik, mit jelent az adott kifejezés, így a kezdő író is boldogul, de a beszélgetés közben bőven akad olyan hozzászólás, ami a tapasztaltabbaknak is érdekes lehet.
Hisznek abban, hogy az írás tanulható és fejleszthető, és néha átcsillan, hogy a könyvkiadás bizony üzlet.
Hallgattam adást mondjuk arról (a teljesség igénye nélkül):
hogyan lehet felismerni az öncélúan "lila" szövegeket
miért érdemes novellázni
milyen munkamódszerrel dolgozik egy díjnyertes költő
nemek megoszlása a történetekben
humor a történetekben
történet ritmusának befolyásolása a történet struktúrájával vagy épp a fejezetekkel
nézőpontok kezelése (ezt a témát mindenféle szemszögből megpróbálták körbejárni)
stílus, szóválasztás, bekezdések stb.
De ezeken kívül még rengeteg, tényleg rengeteg téma van. A honlapon keresztül is hallgatható, de egy kattintással minden adás letölthető (így nem kell wi-fi hozzá később), tényleg könnyű a kezelése, ha még új vagy podcast téren (én nagyon új voltam).
A beszélgetések angolul érhetőek el, de ha ez nem gond, abszolút érdemes követni őket.
Nincs mese, a Könyvfesztivál a kedvenc könyves rendezvényem. :)
Idén végre felismerték a szervezők, hogy az ebédelés elég nehézkesen ment az utóbbi években, így rengeteg foodtruckot vonultattak fel a Millenáris parkban, de mondjuk a kedvenc csapolt meggysörös kisautó sem hiányzott a kínálatból. (Gyümölcssör=könyvfeszten vagyok.) Ami a reggelit illeti, a Szerelmeslevélben érdemes megállni egy jó pesztós levélre, gorgonzolás papucsra vagy kakaóscsigára.
Szombaton az Orhan Pamuk dedikálás gigantikusan hosszú sora fogadott. A díszvendég író órákon át dedikált, és hiába telt el egy-két előadásnyi idő, a sor töretlenül kígyózott. Nem én voltam az egyetlen, aki első pillantásra azt gondolta, hogy a belépő miatt van sorban állás, de idén a program másik újdonságaként ingyenes volt a belépés.
A Pesti nő könyvbemutatóján kezdtem a napot, és valami csodás volt. A Pesti nő blogon Budapesten élő nőket interjúvolnak meg és fotóznak le az általuk választott budapesti helyszínen; híres nőket és hétköznapi hősöket egyaránt. A prae.hu-n olvasható a beszélgetés kivonata, a moderátor remek volt, sokszor felnevettünk, másrészről meg felemelő, megható pillanatokból sem volt hiány.
A bemutatóról rohantam is át egy sci-fis előadásra, amelyen a Gabo SSF, Fumax és Agave kiadók képviselői beszélgettek a zsánerirodalom helyzetéről. A tavalyi kritikákból okulva, idén az idő nagy részében valóban beszélgettek a résztvevők az aktualitásokról is: az Alexandra helyzetről, a külföldi és a magyar piac különbségeiről, és csak a legeslegvégén szorítottak helyet az új megjelenéseknek. A következő féléves megjelenéseket - mind a címeket mind a példányszámokat - visszaveti az Alexandra kereskedő hálózatának kiesése. Arra kérték az olvasókat, hogy akik tehetik, vásároljanak közvetlenül a kiadók webshopjaiból. (És ez egyébként minden kiadóra érvényes!) :) Remélik, hogy rendeződik ez a helyzet, és a megjelenésekben is fel tudják venni a fonalat.
Az előadás után Helenával lesétáltunk a Könyvmolyképző B épületében lévő standjához (a kiadó idén először a D épület mellett a B-ben is állított standot) dedikálni. Nagy örömünkre rengetegen érkeztek a dedikálásra. Most először aláírtam egy oldaltáskát, és persze könyvjelzőket meg rengeteg Pippa és Mya könyvet is. :) Csodás érzés, hogy ennyire szeretitek a Pippa és Mya könyveket, és igazi meglepetés volt, hogy annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt jelentek meg a könyvek, ennyien eljöttettek. :)
A dedikálás után baráti kávézás és beszélgetés következett, és összességében meg tudtam állni pár könyv és egy Könyves Magazin beszerzésénél. Nagyon szeretem ezeken az eseményeken, hogy rengeteg íróval össze lehet futni élőben, akár távolról meglesni őket dedikálás közben (Orhan Pamukot folyamatosan fotózták a lelkes olvasók).
Vasárnap délelőtt is kiugrottam egy rövid időre, és meg kell jegyezzem, hogy sokkal "élhetőbb" volt a Millenáris, a standokhoz remekül oda lehetett férni, így aki nem tervez dedikáláson vagy előadáson részt venni, csak nézelődne egy kicsit, lehet érdemes a vasárnapot választania a jövőben. Az egyik barista elmesélte, hogy szombaton a foodtruckoknál is extrém sorok alakultak ki, akár egy órába is telt hozzájutni egy burgerhez.
Az Instagram fotóért köszönet @Mudblood4-nek :)
Szuper hétvége volt, a Könyvfesztivál marad a kedvenc könyves eseményem. :)
Ha nem sikerült ellátogatnod a Könyvfesztiválra semmi vész, a Varázstinta blogon indult egy játék dedikált könyvjelzőkért. :)
Arra gondoltam, hogy idén is összegyűjtöm, hogy mely Könyvfesztivál programok keltették fel a figyelmemet. Számomra a Könyvfeszt a legjobb könyves banzáj egész évben, mert áprilisban még nincs hőség, a látogatótömeg is egy picit jobban eloszlik a Millenáris területén, és eső esetén adja magát a rengeteg fedett hely.
Folyamatosan
Pesti nő, Bach Máté kiállítása
B épület, előtér
Szombat
Milyen is a pesti nő?
Izsó Zita és Bach Máté Pesti nő című interjúkötetének bemutató beszélgetése.
11:31-12:30 - Márai terem
Beszélgetés a kortárs science fiction- és fantasy irodalomról
Résztvevők: Kleinheincz Csilla (GABO), Németh Vladimir (Fumax) és Velkei Zoltán (Agave Könyvek)
12.30–14.00 - Supka Géza terem
Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban. A Fantasztikus világok című politológiai antológia könyvbemutató műsora
14.00–15.00 - Külső pódium a B épület mellett
László Zoltán kerekasztal beszélgetés és dedikálás
14:30-15:30 - Agave stand
Vasárnap
Felolvasószínház David Walliams A nagy szökés című regényéből A Könyvfesztiválra jelenik meg a Kolibri Kiadónál David Walliams újabb regénye, A nagy szökés, amely a Gengszter nagyiéhoz hasonló siker várományosa lehet. Főhőse, a II. világháborúban vadászpilótaként részt vevő nagypapa időskorára elfelejti, ki is ő valójában, és a mindennapokat is úgy éli meg, mintha még zajlana a háború. Unokája az egyetlen, aki megérti őt – ő siet segítségére akkor is, amikor a nagyapa idősek otthonába kerül...
15.00–15.45 - Gyerek- (b)irodalom
Pál Sándor Attila: Düvő, Hevesi Judit: Holnap ne gyere
A szerzőkkel Ott Anna beszélget (Líracsúcs)
14:00-15:00 - G9 stand
Szombat és vasárnap
Szív küldi – Küldj képeslapot az InstaVerssel!
Úgy érzed, nem tudod kifejezni szerelmed, barátod vagy a szüleid iránti érzéseidet? Érezted már úgy, amikor egy verset olvastál, mintha a te gondolataidból írták volna? Gyere el standunkra, és küldd el kortárs szerzők verseit az ismerőseidnek! Klasszikus képeslapjainkon elfér személyes üzeneted is, a feladással sem kell bajlódnod, majd mi intézzük! Üzenj és oszd meg a kortárs magyar irodalmat – egyszerre!
15.00–19.00 - G9 stand
Felhőmesék és óriásbuborék show Mesél: Tóth Krisztina
16.00–17.00 - Külső pódium a B épület mellett
A Könyvmolyképző Kiadó programjairól szóló összefoglalót ide kattintva találjátok meg.
Helenával közös dedikálásunk Fb eseményét itt eléritek.
A végére pedig egy szubjektív könyv kívánságlista, ebből fogok szemezgetni a standoknál (ha nincs lista, elfajulhatnak a dolgok, akár egy bevásárlásnál :D)
Carrie Fisher: A hercegnő naplója
V.E. Schwab: Egy sötétebb mágia (most olvastam és a háttérvilág isteni volt)
Sylvain Neuvel: Alvó óriások (eddig nagyon izgalmas a felütése)
William Burnett - David J. Evans: Tervezd meg az életed (Tetszett.)
Meik Viking: Hygge - A dán életérzés, amely boldoggá tesz (Kinéztem angolul, de már jön magyarul is.)
N.K. Jemisin: Az ötödik évszak (személyes ajánlást is kaptam, de ez az interjú a szerzővel még inkább ráerősített arra, hogy el kell olvasnom)
Charlie N. Holmberg: A papírmágus
Izsó Zita - Bach Máté: Pesti nő (Időről időre ellátogatok a blogjukra)
Neil Gaiman a Kilátás az erkélyről című esszékötetének egyik írásában így jellemzi feleségét, Amanda Palmert: közvetlen, meghökkentően vicces, fesztelen, olykor hangos, szinte zavarba hozhatatlan, gyönyörű és beszédes énekesnő. Neil Gaiman több esszéjén keresztül megismerhetjük egy kicsit az énekesnőt, bepillantást nyerhetünk a koncertjeibe – olyan részletességgel, mintha magunk is ott állnánk a közönségben –, elcsíphetjük a párbeszédeiket, és olyan közös projektből is olvashatunk részletet, amelynek keretében Neil válogatott módszerekkel párszor megölte Amandát. :)
Neil az esszékötetében még a számomra ismeretlen művészekről is olyan érdekesen és kedvesen írt, hogy az embernek rögtön kedve támad többet megtudni az illetőkről, és ez többszörösen érvényes volt Amanda Palmerre, akinek ráadásul már jó ideje szemeztem a könyvével. Szinte belevetettem magamat A kérés művészete - Hogyan tanuljunk meg segítséget kérni és elfogadni című kötetébe.
Szuper egyveleg ez a könyv, Amanda a saját életén keresztül, példákon és anekdotákon át mutatja be, hogy tulajdonképpen a céljai megvalósítását és a sikerei elérését hogyan építette fel – ahogyan nevezi – a kérés művészetére. A könyvben bemutatja az első lépéseket, amikor élő szoborként némi apróért cserébe egy szál virágot és egy pillanatnyi szemkontaktust ajánlott fel az utca adakozó kedvű népének, majd később zenei karrierjében kamatoztatta a szoborként megszerzett tapasztalatait.
Miután kemény munkával, az internet segítségével közönséget épített magának, és ami még fontosabb, a közönségét összetartó közösséggé kovácsolta, idővel úgy döntött, hogy közvetlen cserébe kezd velük: ingyen adja a zenéjét a világnak és a rajongóira bízza, hogy mennyit fizetnek érte. És a zeneipar legnagyobb megdöbbenésére működött a dolog, Amanda lett az első olyan zenész, aki egymillió dollárt gyűjtött össze közösségi finanszírozással egy kickstarter projektben.
A könyvben persze sok minden mást is elmesél Amanda: bensőséges részleteket a kapcsolatairól, ír Neil Gaimanről, Anthonyról a mentoráról, nehéz helyzetben lévő rajongókról és művésztársakról. Nem csak az alkotásról és a csillogásról esik szó, hanem mélypontokról, döntésekről, amelyek utálatot gerjesztettek a közvéleményben, félelmekről, és arról, hogy miként birkózott meg velük.
A könyv nagyon pozitív, felemelő és emberi, a legerősebb üzenete pedig az, hogy merjünk adni, kérni és elfogadni, kerüljünk be a nagy körforgásba. Amanda írásának fantasztikus sodrása van, a könyv felépítése is csodás, felváltva tekint vissza a múltba és mutatja be a Neil Gaimannel való megismerkedésének majd házassághoz vezető kapcsolatának a lépéseit, és mindezt megspékeli a saját dalszövegeivel, fotóival és anekdotáival.
Egy gyorstalpalóért érdemes megnézni a TED előadását (és mint a legtöbb TED előadásnál, itt is beállítható magyar felirat). Ha ma még nem jutottál inspirációhoz, akkor ezt ne hagyd ki:
Látva a könyvborítót vagy a TED beszélgetést, rögtön felmerült bennem: de miért ilyen Amanda szemöldöke? Előrevetítem, hogy a könyvből kiderül: egy szerep kedvéért borotválta le először a szemöldökét, aztán úgy hagyta, és maga pingált mindenféle vonalakat a helyére, mert észrevette, így sokkal inkább a szemébe néznek az emberek. :)
