 |
| Pippa Kenn fanart by Aoleev |
Kiegészítő történet a Pippa Kenn-trilógia első két kötetéhez
PETER KENN BEHÚZTA MAGA MÖGÖTT a régmúlt időkbeli darufülke vasajtaját. A daru egykoron az oldalára dőlt, és fennakadt egy csonka híd pillérén, azóta benőtte a futóbab. A holdfényben rovarok ciripeltek, a távolban egy éjszakai ragadozó elejtette zsákmányát. Peternek úgy tűnt, hogy ő az egyetlen ember a vadonban. Útitársai egy vonatroncs málló kupéjában húzták meg magukat síri csendben. Az aznapi menetelés után ajándék volt, hogy sápadtbiztos helyen hajthatták álomra a fejüket.
Peter levette rongyos bakancsát, lefejtette az átvérzett zokniját a lábáról, és bekente a kifakadt és az új vízhólyagjait. A rozsdás padlón leheveredett, szakállát vakargatta, és a fénylő csillagok miriádjait bámulta. Az éjszaka körbeburkolta, mint egy tollpaplan, és az ébersége helyére gondolatok tolultak.
