Helyszínválasztás
Nem elég, ha csak az emlékeidre támaszkodsz a vágyott helyszínt illetően, mert bizony csalhatnak. A várt vendégseregre számolj rá pár tucat embert, és ha nem tudsz sötét praktikákkal teret tágítani, hogy elférjenek, akkor nézz nagyobb hely után. Ha hideg évszakra esik a nagy nap, gondoskodj róla, hogy le tudják tenni a kabátjaikat.
Légy résen! A hely atmoszférája elcsavarhatja a fejedet, tényleg nehéz ellenállni a színes fényeknek, egy márványasszonyságnak, vagy egy hosszúlábú zenélő lánynak, aki körül libák repkednek. A hangosításra feltétlenül kérdezz rá, zavarba ejtő lesz, ha mindig arra emlékeztetnek esemény közben, hogy beszélj hangosabban, és fogd rendesen azt a mikrofont. Hidd el, beszélni sem lesz egyszerű, nemhogy felvenni a fonalat.
Előkészületek
Gondoskodj valami apró meglepetésről az olvasóidnak! Ha olyan szerencsés vagy, hogy jó minőségű könyvjelzőkhöz juthatsz, az örömtánc után feltétlenül csapj le a lehetőségre. Szuper érzés lesz, ha a dedikált könyvekbe remegő kézzel becsúsztathatsz egyet-egyet belőlük. Légy kreatív!
Ha lámpaláz kínoz minden nagyobb esemény alkalmával, fontold meg a felolvasó lehetőségét. Nem, hogy nem fogod megbánni, de begyűjthetsz pár dicsérő szót és kérést, hogy a következő alkalommal is elhozd magaddal.
Ha pirulásra hajlamos vagy, az jól jöhet, mert az izgulástól rád törő sápadtságot egy kicsit megtöri. Ha azonban stresszes helyzetekben olyan vörös a fejed, mint egy hatalmas ráknak (nekem olyan – a szerk.), akkor mérlegeld pár réteg alapozófesték lehetőségét.
Ne szidd le az öcsédet, ha elszólja magát, hogy még több rokon jön el miattad a bemutatóra. Meglepetésnek szánták, és sokat utaztak, hogy eljöhessenek. Büszkék rád, még ha ez furcsa is számodra. Később örülsz majd, hogy mind részesei voltak ennek a napnak.
Ha nem csak rajtad múlik, hogy időben odaérj, akkor mielőbb kezdd el noszogatni útitársaidat, és tapintatosan jelezd nekik, hogy nem muszáj ezerszer átöltözniük.
Az érzésről
Képzeld el, hogy hatvan-nyolcvan vizsgabiztos előtt vizsgázol.
A pillanatokról
Ne bőgd el magad, ha az a valaki, akinek ajánlottad a könyvet, majdnem elbőgi magát, hogy neki ajánlottad a könyvet. Előre avass be egy jólelket, hogy megörökíthessen!
Akár az is megtörténhet, hogy Párod nagymamája beállít a legnagyobb és leggyönyörűbb orchideával amit budapesti virágboltban vadászni lehetséges. Maradj higgadt, hiszen lehet, hogy hatvan ember tekintetének kereszttüzében kell átvenned. Úgy fogod érezni, hogy semmit sem érdemelsz meg. Később a szobád éke lesz a virág!
Nagy pillanat, amikor a bemutató után összenézel azzal, aki "kimosott" a pályázaton. Tulajdonképpen nagyrészt neki köszönheted, hogy ott lehetsz! TÉNYLEG eljött ez a nap! TÉNYLEG megtörténik ez az egész!
Ezen a különleges napon még az időutazás is valóra válhat. Miközben dedikálsz egyik pillanatban egy évvel korábban találod magad, a következőben meg egy hónappal később. Szerencsére az írótársad biztos támaszként ül melletted, és szívesen elmondja Neked melyik évben jársz, ha visszatértél. Hogy erre ne legyen szükséged, írd fel valahova a dátumot – és a neved, mert még abban is bizonytalan leszel – legközelebb. Ejnye, Fanni! (Ha valaki hibás dátumot fedez fel a Pippás könyvében, amit nem javítottam ki, könyörgöm írjon nekem levelet, mert szeretném megszerezni azt a példányt. Emlékezni akarok arra a pillanatra! – a szerk.)
Elképesztő érzés, amikor mosolyogva jönnek hozzád a jövőbeli olvasóid, és elmondják, hogy mennyire várták a könyved, vagy kérdeznek, vagy fényképezkednek Veled! (Nagyon-nagyon köszönöm! :) – a szerk.)
Elképesztő érzés, amikor mosolyogva jönnek hozzád a jövőbeli olvasóid, és elmondják, hogy mennyire várták a könyved, vagy kérdeznek, vagy fényképezkednek Veled! (Nagyon-nagyon köszönöm! :) – a szerk.)
Nagy pillanat, amikor annak az írótársnak dedikálsz, aki
először adott negatív kritikát neked egy évvel korábban, a pályázat első
napjaiban. Később nagyon-nagyon fogsz örülni, amikor olvasod a pozitív
kritikáját.
Ne ijedj meg, ha a bemutató után valaki közli veled, hogy olyan szigorú a pillantásod, hogy tanárnak nem lennél jó, mert rettegnének tőled a gyerekek, de a politikai pályát érdemes lenne megfontolnod. Ne kérdezgesd, hogy így néztél-e egész bemutató alatt, mert mindenki diszkrét nemleges választ fog adni. Fejben azonnal végigpörgetheted, hogy az eseményről készült videófelvételt (az egyiket legalábbis, amihez hozzájuthatsz), hol tartják és vajon ki venné észre ha megsemmisítenéd. De legalábbis, ne nézd vissza. Majd pár év múlva!
Nagyon boldog leszel, ha a szerkesztőd is eljön az eseményre! Mindketten sokat dolgoztatok, hogy ez a nap eljöhessen.
Nagyon boldog leszel, ha a szerkesztőd is eljön az eseményre! Mindketten sokat dolgoztatok, hogy ez a nap eljöhessen.
Ne bőgd el magad, ha két számodra fontos, és a könyv születésében is jelentős ember kreatív ajándékkal lep meg!
Amikor már otthon leszel
Már senki sem figyel, nyugodtan simogasd a könyved borítóját, és szagolgasd a lapokat. Mosolyogj! Túlélted, megcsináltad, az elmúlt hónapok fáradalmai mit sem számítanak!
Húzd ki azt a bizonyos álmot a listádról! Majd holnap kitűzöl egy új célt!
 |
| (A három új VP szerző, és könyveik borítóinak tervezője. – a szerk.) |
Jó volt olvasni, egy csomó minden eszembe jutott a könyvbemutatóról. És szép az az orchidea. ;)
VálaszTörlésKedves Fanni!
VálaszTörlésPersze, hogy megtaláltam a rám vonatkozó részt, és elárulom neked, hogy amikor nyáron beszélgettünk a kérdésről, kicsit rossz érzéseim támadtak. Végül, amikor a szerkesztett két első fejeztet felkerült a netre, biztos lettem abban, hogy el akarom olvasni a könyvedet, és ezzel párhuzamosan visszanéztem arra a hozzászólásra, amivel bánatot okoztam neked. Mind a kettőnknek igaza van. Először is azért, mert néhány ottani mondatom tényleg túlzó és igaztalan, másodsorban azért, mert sok mondatban igazat szóltam, ezt bizonyítja a kész munka, ahol a hibásnak jelzett részek nincsenek benne. Egy mondatra viszont büszke vagyok, és te pont azt nem vetted eléggé komolyan. Amikor azt írtam, hogy ha a kezemben lenne nem tenném le. Őszinte voltam, és betartottam az ígéretem.
Bocsánatodat kérem azokért a kritikus mondatokért, amelyekben elvetettem a sulykot! Akkor is segíteni akartam, mint azóta másoknál is ez vezérel, és nem a rosszmájúság, vagy az irigység.
Azóta tanultam egy keveset, már fel tudom mérni azt, hogy a részlet nem azonos a regénnyel, bizonyára megfontoltabb leszek másokkal. Már most is az vagyok.
Mégse gondold, hogy a lelkifurdalás miatt írtam azt, amivel méltattalak. Én leszek az utolsó ember a Földön, aki erre képes. Ha egyszer úgy adná az ég, hogy szembekerüljek ugyanazokkal a kellemes nyűgökkel és gondokkal, amikről beszámoltál, akkor talán megismered azt a regényt, amellyel most pályázni készülök. Meglepődsz majd, mennyire közel áll egymáshoz a kettőnk gondolkodása. Sokkal színesebben írsz nálam, ezért lehetséges, hogy nem jutok el a kiadásig. Sajnálni fogom, de irigy sosem leszek. Őszintén örülök a sikerednek, ha másért nem hát a közös gondolatainkért. Az én regényem is a katasztrófa után játszódik. A különbség annyi, hogy én egy gyógyuló világba helyeztem a hőseimet, egy lányt és fiút, 800 évvel a katasztrófa után. Furcsa módon az én regényemben is vannak majdnem örök életű szereplők, bár csupán ketten.
Még egyszer sok sikert kívánok a továbbiakban.
Üdvözöllek
Attila
Innen a partvonalról is jólesik olvasni a soraidat, Attila. Fanni, neked pedig mit is mondhatnék? Természetes, hogy izgultál, és szerintem nagyszerűen vetted az akadályt. Legyen alkalmad bőségesen megszokni az efféle bemutatókat!
VálaszTörlésFanni, ez vicces és közben nagyon is komoly bejegyzés:)) Jövőre már gyakorlottabb leszel:) Puszi!
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésAz előbb másként akartam írni valamit, de nincs szerkesztés funkció.
VálaszTörlésSzóval :)
Ámulok azon, aki képes megélni annyira az érzelmeit, hogy a meghatottságtól/izgalomtól könnyet hullajt.
Jó olvasni, hogy a rokonságodat érdekli az írói munkásságod és kifejezik az érdeklődésüket azzal is, hogy elmentek a könyvbemutatódra. Nekem ez nem adatott meg.